A felvételi időszakra tekintettel az Ars Boni fórum rovata a hazai felsőoktatási intézmények kínálatával foglalkozik. Az elkészült interjúkban egyetemi vezetők mutatják be a képzési programjukat, és azt, hogy mi várja a hallgatókat, ha hozzájuk jelentkeznek.

Ha érdekel, mit kínál a többi egyetem jogtudományi kara, nézz körbe a Felsőoktatási Körkép rovatunkban!

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara képviseletében Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes és Hajdú József dékán válaszoltak kérdéseinkre.

1) Ha Ön most felvételiző diák lenne, miért választaná éppen az Ön által képviselt felsőoktatási intézményt? Miben érzi másnak/többnek/jobbnak a saját intézményét?

Karsai Krisztina (KK): Szegeden a jogászképzésnek komoly és jó hagyományai vannak, ugyanakkor a képzés során az alkalmazott módszerek, a kínált kurzusok (egy része) megfelelnek a dinamikusan változó világ követelményeinek is. A hallgatók számára a tanulmányi kötelezettségeiket túlmenően lehetőség nyílik nemzetközi tapasztalatszerzésre, vagy akár olyan szakmai gyakorlat folytatására, ami valódi munkatapasztalatot jelent. A képzés kiválósága mellett a kiegészítő hallgatói szolgáltatások magas szintje is adott Szegeden (karrier-szolgáltatások, készségfejlesztés, nyelvi fejlesztés stb.). Közvetlenül a jogászképzéshez kapcsolódóan pedig érdemes kiemelni, hogy Szegeden koncentráltan vannak jelen a jogászi hivatásrendek, illetve a jogászi munkákat végző közintézmények (pl. Szegedi Járási Bíróság, Szegedi Törvényszék, Szegedi Ítélőtábla, vagy az ügyészi szervezetnek is három szintje működik Szegeden), e szervezetekkel az egyetem értékes és gyümölcsöző együttműködésben áll. A hallgatóink számára ez nagyon sok – mással nem helyettesíthető, így egyedi – előnnyel jár, mivel e szervezeteknél munkát folytató gyakorló jogász kollégáink a jogklinikai programjainkban segítenek, a hallgatói gyakornokokat mentorálják, a hallgatói kutatásokhoz adatokat és szinte kimeríthetetlen tematikus muníciót biztosítanak és természetesen az oktatás gyakorlati részébe is bekapcsolódnak.

Az egyetemista számára ezen túlmenően fontos az egyetem környezete is, így az egyetemnek otthont adó városnak is olyannak kell lennie, amely élhető és kellemes, s amelyben a fiatalok rendkívül változatos igényeinek (lakhatás, szórakozás, közösségi élet, kultúra, szabadidő, sport) kielégítésére is van lehetőség. Szeged „üzemi mérete” és az általa kínált lehetőségek miatt kifejezetten élhető város, ráadásul éppen most választották az egyik vezető nemzetközi online utazási portál szerint a 8. legjobb európai egyetemvárossá. Itt jó tehát egyetemistának lenni, ezzel én is egyetértek. Magam is így voltam vele, s ma sincs ez másképp.

Mindezek miatt érdemes Szegedet választani.

Hajdú József (HJ): A Szegedi Tudományegyetemet és annak Állam- és Jogtudományi Karát az alábbiak miatt választanám:

Rendhagyó módon először az Egyetemnek otthont adó városról írnék néhány szót. Európa nyolcadik legjobb egyetemi városaként említi Szegedet a  Condé Nast Traveler magazin   http://www.cntraveler.com/galleries/2014-12-15/10-best-university-towns-in-europe-oxford-st-andrews/8, és nem véletlenül! A Jogi Kar főépülete Szeged Europa Nostra-díjas belvárosban helyezkedik el, így a diákok a letűnt korok rangos tárgykultúráját idéző kandelláberek, a török korra utaló könyöklő kövek, és kőzsámolyokon nyugvó terrakotta edények növényzete között igazi mediterrán hangulatban élvezhetik az élet napos oldalát: hiszen Szeged a napfény városa!

A város híres pezsgő kulturális életéről, igazi fesztivál-város! Minden egyetemista találhat kedvére való kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget, mert ezeket az egyetemi hallgatóság, a fiatalság igényei szerint szervezik. Nagy előny továbbá, hogy az egyetemi épületek besétálható távolságban vannak, és az ideköltöző diákok sokféle és megfizethető lakhatási és étkezési lehetőség közül választhatnak.

Az Egyetemre koncentrálva kijelenthető, hogy a Szegedi Tudományegyetem évek óta stabilan tartja kiváló helyezését valamennyi mérvadó nemzetközi és hazai ranglistán.  http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-november/hazai-nemzetkozi?objectParentFolderId=19396

Az egyik legfrissebb ragsorban, a HVG-rangsor – Diploma 2015 című kiadványban az SZTE – legjobb vidéki képzőhelyként – a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott, http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-november/hazai-nemzetkozi?objectParentFolderId=19396, és bajnokokhoz szívesen csatlakozunk, ugye?

Magát a Jogi Kart illetően a diákok ajánlásai a legfontosabbak. Véleményük szerint a Karon működő Tutori Hálózat jelentősen megkönnyíti az elsősök beilleszkedését, http://www.juris.u-szeged.hu/hirek/ajtk-2014-oktober/ujbol-elindult-tutori?objectParentFolderId=10278 a magabiztos indulás pedig meghatározó a teljes képzési idő alatt.

A Kar hallgatói – kiemelkedő oktatói támogatással – örömmel és eredményesen vesznek részt országos és nemzetközi versenyeken. Ezek során olyan plusz ismeretekre, gyakorlatra és szakmai kapcsolatokra tesznek szert, amelyek jelentős versenyelőnyt biztosítanak számukra a diplomaszerzést követően.

2) Mit tart ma a jogászképzés fő feladatának? Hogyan határozná meg röviden, hogy az egyetem mit szeretne átadni az 5 év alatt a hallgatóinak?

KK: A jogászképzés során meg kell ismerniük a hallgatóknak a társadalom működési struktúráját és elveit, külön el kell mélyülniük a jogi szabályozórendszer egyes ágazatainak általános és különös jellemzőiben. Meg kell tanulniuk a jogi módszertant és folyamatokat és meg kell ismerniük a jogszabályok alkotásának, alkalmazásának, értelmezésének és elemzésének elméleti rendszereit.

A joggal szakmaszerűen (és hivatásszerűen) foglalkozni kívánók számára feladatunk nem csupán a szakmai tudásanyag átadása, hanem azzal összefüggésben, valamint azt szakmai-etikai keretbe foglalva az igazságossági, az emberiességi, a jogszerűségi erkölcsi tételek közvetítése is. Alapvető fontosságú célkitűzés általában véve is a jogászképzésben, hogy a hallgatóinkban kifejlesszük, illetve megerősítsük az érzékenységet a fenti kérdések és általában véve a társadalmi problémákról való diskurzus iránt.

HJ: A jogi kar egyik legfontosabb szerepe, hogy hitelesen és értő módon felkészítse a jövő jogász generációit hivatásuk gyakorlására. Ebből következően az oktatás nálunk is központi elem.  Ugyanakkor az oktatási tevékenység nem egy előre készen kapott tananyag átadása, hanem legalább három forrásból táplálkozik. Az egyik a tudományos kutatások eredményei: PhD-k, habilitációk, OTKA-kutatások, illetve egyéb nemzetközi és hazai kutatási megbízások, EU-s projektek és hasonlók. A második a történeti és jog-összehasonlítási módszerek segítségével kinyert dogmatikai tudásanyag. A harmadik a joggyakorlat, ezen belül is kiemelten a bírósági jogesetek elemzése. A szegedi jogi karon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az elmélyült dogmatikai ismeretek elsajátítása mellett a hallgatók kellőképp megismerhessék a jog gyakorlatias oldalát is.

Célunk olyan jogászok képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó, más társadalomtudományok alapjainak elsajátításával, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogászi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi tevékenységre, a gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére.

Mit szeretne átadni: értő és konstruktív jogászi gondolkodás, problémamegoldásra törekvés, a törvények tiszteletben tartásával az embertársak, vállalkozások segítése, a szakirodalom használata idegen nyelven is, szakmai igényesség és alázat.

3) Inkább elméleti vagy gyakorlati irányultságú képzést nyújtanak? Milyen szakmai gyakorlati követelmény van az Önök egyetemén?

KK: A szakmai gyakorlatra a hat hetes követelmény az irányadó. Ezen túlmenően azonban fontos specifikum Szegeden, hogy külön szervezett gyakornoki programban is részt vehetnek a jogi kar hallgatói, ami három hónapos gyakornoki tevékenységet jelent a szerződéses partnereknél. Szegeden a bírósági szervezetben, az ügyészségen, a rendőrségen, de a kormányhivatalban és ügyvédi irodákban, vagy éppen cégeknél is el lehet tölteni ezt az önként vállalt gyakornokságot. Mindenképpen kijelenthető, hogy nagy népszerűségnek örvend a program a hallgatóink körében. Ez köszönhető annak is, hogy a tanulmányi kötelezettségekkel való összehangolás ezen időszakban megfelelően rugalmas.

A jogászképzés nem lehet csak elméleti vagy csak gyakorlati. Az elméleti jogi struktúrák és a dogmatikus gondolkodás elsajátítása éppen olyan fontos, mint hogy fejlesszük a joghallgatók problémamegoldó készségét, kritikai érzékét, szóbeli és írásbeli (szakmai) kommunikációs szkilljeit. Ez utóbbi halmaz értelemszerűen a gyakorlati irányultságú képzési részt jelenti. Megjegyezném továbbá, hogy fontos pillére a jogászképzésnek a jogi munkára történő módszertani felkészítés, amit általában gyakorlati jellegű oktatásként minősítenek, jóllehet igen komoly elméleti bázison történik. Vagy legalábbis így kellene lennie.

Fontos azonban hangsúlyozni, nem tolódhat el a jogászképzés teljesen a gyakorlati képzés irányába, nem állhat a képzési tartalom csak jogesetek tengeréből, mivel ezek nem készítenek fel az ismeretlen helyzetekre, csak az ismertekre. Az absztrakt jogi dogmatikai gondolkodás (az igazságossághoz és az emberi jogokhoz kötődő etikai zsinórmértékek megvilágításában) adja azt a keretrendszert, amelynek segítségével a jogász a legkülönbözőbb jogi környezetben képes adekvát válaszokat adni az ügyfél, a közösség, a társadalom megoldandó (szabályozandó) kérdéseire.

HJ: A képzés célja a szilárd dogmatikai alapokon túlmenően korszerű és gyakorlatias jogi szakismeretek átadása, amelyben szervesen összekapcsolódik az elmélet és gyakorlat.

A gyakorlati ismertek megszerzésének több formája létezik:

1. A kötelező szakmai gyakorlat célja, hogy a joghallgatók a különböző jogászi hivatásrendek intézményeiben (bíróság, ügyészség, ügyvédi irodák, stb.), a közigazgatás különböző területein (központi közigazgatás szervek, önkormányzatok, járási hivatalok, stb.), a versenyszférában (pl. vállalatok, stb.) – szakmailag kompetens vezető oktatók és a gyakorlati képzésre kész vezetők, szakalkalmazottak felügyelete és irányítása mellett legalább jártassági szintű – néhány vonatkozásban pedig készség szintű gyakorlati ismeretekre tegyenek szert, ezáltal segítve az egyes szaktárgyaknál tanultak rögzülését.
2. Szakmai gyakornoki program. A Szakmai Gyakornoki Programra minden szemeszterben három hónapot vesz igénybe. A gyakornoki helyek betöltése pályázat útján történik, melynek koordinációját a Karrier Iroda végzi. Az iroda figyelemmel kíséri a sikeres pályázók tevékenységét. Ez a hallgató által minden hónap végén kitöltött, a munkáltató által hitelesített és benyújtott jelenléti ívvel, beszámolóval, foglalkoztatási naplóval történik. Ezt követően értékeljük a hallgató gyakornoki tevékenységét. A hallgató teljes értékű gyakornoki munkát végez a munkáltatójánál napi 8 órában.

Érdekes és ugyanakkor szemléletes tény, hogy számtalan gyakornok a korábbi gyakornoki helyén talál magának állást.

3. Jogklinika. A SZTE Állam- és Jogtudományi Karának „Jogklinika” elnevezésű kezdeményezése 2005-ben indult. Célja jogsegély-nyújtás a rászorulóknak, kapcsolat-tartás a helyi érdek-csoportok és civil szerveztek képviselőivel. Tutor oktatóink (ügyvéd-tanárok) állnak a hallgatók rendelkezésére.

A hallgatók számára választható tárgyként lehetőség nyílik a Jogklinika munkájába való bekapcsolódásba. A foglalkozások csoportosan zajlanak, amelyek keretében diszkriminációval kapcsolatos ügyek megbeszélése és elemzése, illetve ügyfelekkel való tényleges kapcsolatfelvétel folyik.

4) Nyújtanak-e idegen nyelvű képzést, illetve a tantárgyak tanulhatóak-e idegen nyelven is?

KK: A szegedi jogi karon van angol nyelvű nemzetközi tanulmányok mesterszak, illetve a jogász szakon lehet szakodosni az ún. nemzetközi jogi / idegen nyelvi modulban a bűnügyi tudományok és a gazdasági jogi modul mellett. A modul különlegessége abban áll, hogy joghallgatóinknak a kurzusok egy részét idegen nyelven (angol, német vagy francia) kell felvenniük, így a specializált szakjogi tudáson kívül szaknyelvi ismereteket is szereznek. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a jogászképzésünkben egyre több olyan kurzus van, amelyeket (elsősorban angolul) külföldi hallgatóknak alakítottunk ki, időközben azonban a magyar hallgatók számára is megnyitottunk (azonos feltételek mellett).

HJ:

• A jogászképzésen lehetőség van a ’Nemzetközi jog/Idegennyelv’ modul keretében a 8-9. félévekben egyes tárgyakat idegen nyelven hallgatni. A többi modulban idegen nyelvű jogi szaknyelvi kurzusok választására van lehetőség angol, német és francia nyelven szintén a 8-9. félévekben.
• A graduális képzéssel párhuzamosan elvégezhetőek angol és német nyelvű kiegészítő jogi képzések, amelyek tanúsítvány kiállításával zárulnak:
• Amerikai jogi szakértői képzés (szaknyelvi és szakfordítói kurzus is)
• Német gazdasági jogi képzés (jogi szakfordító képzés is)
• Közös képzési program keretében a szellemi alkotások jogának területén féléves képzést nyújtunk német hallgatók számára.
• Jelenleg nyilvántartásba vétel alatt áll a jogászok számára második mesterképzésként (LLM) felajánlható angol nyelvű Nemzetközi és európai kereskedelmi és befektetési jogi mesterképzési szak. 
• Nemzetközi tanulmányok mesterképzést a magyar mellett francia és angol nyelven is folytatjuk. Mindkét esetben külföldi egyetemekkel közös képzés keretében.

5) Milyen nemzetközi kapcsolatai vannak az egyetemnek? Átlagosan hány diák tanul évente külföldön?

KK: A Szegedi Tudományegyetem igen jelentős és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír. Az Erasmus mobillitási hálózatban több száz (424) szerződött európai felsőoktatási intézménnyel működik együtt (817 szerződés), de a kutatási szférában is hasonló mértékű együttműködési volument működtet az egyetem.

Az Erasmus program keretében évente kb. 500 diák tanul részképzésen vagy tölt szakmai gyakorlatot Erasmus-partnernél, azonban a szerződési kapacitás ennél jóval nagyobb, szóval mindig bátorítani kell a diákokat a jelentkezésre. Ezen túlmenően léteznek más nemzetközi programok, ide sorolnám például a CEEPUS és a Campus Hungary által kínált lehetőségeket is, illetve minden olyan államközi vagy más állami, esetleg civil ösztöndíjat, amelyet egy-egy hallgató igénybe vehet – az SZTE érintettsége százas nagyságrendű éves szinten e keretrendszerekben is.

HJ: Az SZTE ÁJTK számtalan nemzetközi kapcsolatot ápol partneregyetemeivel. Az Erasmus+ hallgatói/oktatói mobilitást biztosító program keretében az SZTE ÁJTK 70 egyetemmel áll szerződéses kapcsolatban. Az intézmények egy része további programok megvalósításában működik együtt a szegedi intézménnyel. A Technische Universität Dresdennel szoros együttműködésben az SZTE ÁJTK szellemi tulajdonvédelmi képzést kínál az ideérkező hallgatóknak. A KAPU/Gateway program két shanghaji egyetem (SISU/SHUPL) hallgatói számára biztosít féléves képzést az európai és gazdasági jog területén. Az Amerikai Jogi Szakértői Képzés és az Angolszász Jogi és Angol Jogi Szakfordítói Képzés keretében két amerikai egyetem (University of Toledo; University of Baltimore) jogász professzorai oktatják a szegedi joghallgatókat az amerikai jogra. Hasonló struktúrával – az Universität Potsdammal partnerségben – működik a Német Gazdasági Jogi Képzés és a Német Jogi Szakfordítói Képzés. Az angol nyelvű nemzetközi kapcsolatok képzés további lehetőséget biztosít a külföldi vendéghallgatók szegedi továbbtanulására. Végül az SZTE ÁJTK Doktori Iskolája is egyre növekvő számban fogad külföldi doktoranduszokat Szegeden.

Mindezek keretében Szegeden átlagosan 80 hallgató tanul évente, egy vagy két szemeszter erejéig (kb. 15 fő az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakon egész évben; átlagosan szemeszterenként 15 fő a kínai programban; átlagosan 12-14 fő szemeszterenként az Erasmus programban; átlagosan két fő a TUD-val fennálló együttműködés keretben, az őszi félévben; átlagosan 4 fő a doktori képzésben).

6) Mikor volt utoljára a tananyagot érintő átfogó reform az egyetemen? Ennek mi volt az oka? Esetleg gondolkodnak-e éppen most egy újabb struktúra bevezetésén?

KK: A szegedi jogászképzésben öt évvel ezelőtt volt tananyagot érintő reform, amikoris bevezettük a 7. félévre a szakosodás lehetőségét. A joghallgatók három szakmodul közül választhatnak vagy maradhatnak a „hagyományos” általános jogi modulban. A bűnügyi tudományok modul és a gazdasági jogi modul mellett a 4. pontban említett modul képezi az oktatási palettát. A modulok kidolgozása a specializáció lehetőségét teremtette meg, mivel világossá vált, hogy vannak olyan diákjaink, akik határozott elképzeléssel rendelkeznek a jövőbeni munkaterveiket illetően, s akik egy-egy szakterülethez kötődően jelentősen több ismeretet, azaz kifejezetten speciális tudást szeretnének már az egyetemi évek alatt elsajátítani.

HJ: 2010-ben vezettük be a modulrendszerű specializációt, amelynek a lényege abban ragadható meg, hogy hallgatók beállítottságtól, érdeklődési körtől függően a 7. félévben választhatnak, hogy a 8. és 9. félévre maradnak-e az általános modulban, vagy valamely speciális terület felé orientálódnak (gazdasági jog/Bűnügyi tudományok/nemzetközi jog/idegennyelvi modul). A három speciális modulban súlyozottan jelennek meg a modulspecifikus tárgyak. A speciális modul elvégzéséről a hallgatók a diplomájuk mellé betétlapot kapnak.

Kardinálisan új struktúra bevezetését egyelőre nem tervezzük, de folyamatosan gondolkodunk a képzés fejlesztésén.

7) Önök szerint szükség van az öt éves egyetemi program megtartására vagy inkább célszerű lenne elgondolkodni az általános jellegű BA és a specializált mesterszakok bevezetésén?

KK: Hagyományosan 9-10 félév a jogászképzés, s ezt követően további három évig tart a szakvizsgára felkészülés, azaz összesen 8 év a tényleges tanulási időszak. Az egyetem „generalistákat” bocsát ki magából, akik a társadalom jogi alrendszerének sajátos működési közegében képesek orientálódni, bárhová is vetődjenek. Ehhez a kimenethez, ehhez a szakmai tudáshoz azonban sokat és sokfélét kell tanulni, s amennyiben a célkitűzések nem változnak meg össztársadalmi szinten, a képzés tartalmát nem lehet BA szintre csökkenteni.

Ezen túlmenően a problémát akként is fel lehet fogni, hogy a jelenleg ismert osztott képzésekhez képest – ha tényleg nagyon szeretnénk megosztani a 10 félévet – éppen fordított sorrendben kellene a képzési célkitűzéseket megvalósítani. Ezen túlmenően pedig egy általános jellegű jogi BA nem is nagyon tudna különbözni az igazgatási alapképzési szakoktól, ha a BA-t az elméleti képzés idejének és tartalmának redukálásával érnénk el. Ha viszont a BA szinten törekednénk általános jogi képzésre (azaz főként elméleti képzés), akkor a kimenet még távolabb lenne a gyakorlattól – feltéve persze, ha jogszabályi változással az állam- és jogtudományi végzettség helyett a jogi BA jelenne meg bizonyos munkaköröknél. Persze az is elképzelhető lehetne, hogy egy ilyen általános jogi BA-t követően a többéves szakmai gyakorlat adná meg a hiányzó tudásanyagot – ez esetben centralizáltan (miniszteriálisan) vagy egyetemi szinten (például duális képzésben) szervezett gyakorlatot kellene hozzákapcsolni az alapképzéshez.

HJ: Jelenleg nem tartjuk időszerűnek az osztatlan képzés bevezetését. Részint a tradíció, részint a szakmai standardok egységessége miatt.

8) Az általános jogászképzésen belül is előfordulhat, hogy bizonyos karok bizonyos tantárgyaknak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Az Ön által képviselt egyetemnek ilyen értelemben mi a „fő profilja”?

KK: Megítélésem szerint általában véve nincs ilyen eltolódás. A korábban említett szakmodulokban viszont éppen ez a cél: egy adott területen nyújtson speciális tudásanyagot a modul képzési terve, és olyan ismereteket is közvetítsen, amelyek a végzést követően azonnal „aprópénzre” válthatók, például a valódi aktákkal, a valódi ügyfelekkel, a valódi ügyiratokkal, a valódi problémákkal való foglalatoskodást tekintjük ilyennek.

HJ: A Karon három modul létezik: gazdasági, büntetőjogi és nemzetközi modul. Az ebben szereplő tárgyak jelentenek emelt számot a képzésünkben. Ezen kívül a jogász képzés mellett működik a munkaügyi kapcsolatok és társadalombiztosítási, a nemzetközi tanulmányok és a politológia szak, melyek kiváló lehetőséget biztosítanak a specializálódni vágyó joghallgatók számára.

9) Van-e szigorlat az egyetemen? Ha van, miért van? Ha nincs, miért nincs?

KK: A szigorlat mint vizsgafajta a bolognai rendszer bevezetésével szűnt meg.

HJ: A korábbi és a jelenlegi felsőoktatási törvény rendelkezései értelmében a kar nem alkalmazza a szigorlatot számonkérési formaként. [Ftv. 58.§(79) bek.; Nftv.49.§(5)]

10) Statisztikáik alapján egy diák átlagosan mennyi idő alatt végzi el a képzésüket?

HJ: 1 fő átlagosan 7,6 év alatt kap diplomát.

11) A végzős évfolyamok átlagosan hány százaléka szerzi meg az abszolutórium szerzés évében a diplomát?

HJ: 2014.abszolutóriumot szerzett 194 fő, ebből diplomát kapott 94 fő (~ 48%).

12) Rendelkeznek-e arról kimutatással, hogy végzős diákjaik milyen területeken helyezkednek el a munkaerőpiacon?

KK: Az SZTE is részt vesz a Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR), illetve az Alma Mater irodánk is folytat kiegészítő adatfelvételt. E rendszerek minden szakra külön-külön gyűjtik és elemzik az adatokat.

HJ: Kérdőíves megkeresés alapján 346 volt hallgatónk az alábbi válaszokat adta:

Felsővezető 1,9 %

Középvezető 9,6 %

Alsóvezető 3,5 %

Beosztott diplomás munkakör 75,9 %

Beosztott nem diplomás munkakör 9,2 %

Alkalmazott 73,5 %

Önfoglalkoztató 2,1 %

Vállalkozó 2,1 %

Munkanélküli 6,4 %

Nappali tagozatos hallgató 7,5 %

GYES, GYED 6,3 %

Háztartásbeli, egyéb eltartott 2,1 %

13) Hogyan értékeli az egyetem infrastrukturális állapotát különös tekintettel a könyvtár felszereltségére?

KK: Az SZTE különleges helyzetben van, mivel a 2005-ben nyitott József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) modern, XXI. századi infrastrukturális otthont és szerethető közösségi életteret ad a Klebelsberg Könyvtárnak. Az egyetemi könyvtár ezt megelőzően is a hallgatók és oktatók által elismerten kiváló szakmaisággal működött, de a modern környezet jelentős fejlesztéseket tett lehetővé. Mindezek miatt ma a könyvtárunkat csakis a csúcskategóriás jelzővel lehet illetni. Igaz ez értelemszerűen a jogi kínálatra is, mind a könyvek, mind a folyóiratok, mind pedig az elektronikus adatbázisok vonatkozásában.

HJ: A Kar infrastruktúrája alapvetően jónak mondható. Korszerű keretek között az oktatás.

Az új és nagyon modern egyetemi könyvtár és konferencia központ épülete 2004-ben nyílt meg. Az olvasó férőhelyek, az elektronikus eléréseket biztosító munkaállomások számának megsokszorozódásával az immár több mint 70 tanszéki, intézeti, kari könyvtár állományának integrálásával az Egyetemi Könyvtár mintegy 1.200.000 könyvet, 250.000 folyóiratot és 130.000 egyéb dokumentumot (kézirat, mikrofilm, xeroxmásolat , stb.), tehát összesen több, mint 1.5 millió könyvtári egységet őriz és használtat, közülük több mint 300.000 egységet nyilvános polcokon elérhetően. Ezt egészíti ki a rohamosan növekvő digitális állomány, az elektronikus adatbázisok tucatjai mellett ma már több mint 10.000 szakfolyóirat elektronikus változatban is használható.

A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára gyűjteményeivel, hagyományos könyvtári szolgáltatásaival, elektronikus tartalom- és információ szolgáltatásaival valamint a szolgáltatásokra kiképzett és azok iránt elkötelezett személyi állományával az egyetem oktatási, kutatási feladatait támogató központi szolgáltató intézménye.

A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára az egyetem széles körű oktatási, kutatási és tanulmányi tevékenységét

• a hagyományos és nem hagyományos dokumentumok, információforrások dinamikusan fejlesztett gyűjteményeivel,
• a külső információforrásokhoz való gyors és hatékony kapcsolat biztosításával,
• a hallgatók, oktatók és kutatók által egyetemi és szakmai céljaik eléréséhez megkívánt hagyományos könyvtári és elektronikus szolgáltatásokkal segíti.

A Klebelsberg Könyvtár folyamatosan törekszik arra, hogy fejlesztéssel, új módszerek alkalmazásával a szolgáltatások biztosításához megfelelő szervezetet és a könyvtári és információs tevékenységet segítő környezetet, infrastruktúrát alakítson ki és tartson fenn.

14) Van-e az idei felvételi kampányuknak mottója?

KK: Az SZTE jelmondatát mottóként is szoktuk használni: „Ahol a tudás és a szándék találkozik.”

HJ: Szlogenünk nem változott, idén is a “JOGos jövő- Neked is jár!” gondolat jegyében szervezzük felvételi rendezvényeinket.

Legfontosabb célkitűzésünk a pályaválasztókat segíteni abban, hogy – a mi képzéseinket is megismerve – azt a szakot (és azzal együtt azt az életpályát) sikerüljön megtalálniuk, ami számukra a legmegfelelőbb.

Azokat a diákokat szeretnénk tehát elérni, akik esetében a “JOGos jövő” valamely, nálunk megszerezhető diplomával (jogász, munkaügyi kapcsolatok, ill. társadalombiztosítási, nemzetközi tanulmányok és politológia) alapozható meg. Az ő esetükben is hangsúlyozzuk, hogy nekik “JOGosan járó jövőt” saját maguknak kell felépíteniük, ami akkor fog számukra a legtöbb sikerélményt jelenteni, ha teljes szívükből tudják, hogy azt az adott szakot miért választották, és miért szeretnék elvégezni. Rendezvényeinken azt kívánjuk az érdeklődőknek megmutatni, hogy milyen befektetéssel, hogyan építhetnek az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán megszerzett diplomával önmaguk számára JOGosan JOGos jövőt. Végzett diákjaink karrierjének sikeres építésében kiemelkedő szerepe van annak, hogy a képzés során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a stabil elméleti alapok mellett minden esetben olyan naprakész gyakorlati ismereteket is kapjanak, melyekkel a munkaerőpiac keresett szakembereivé válhatnak. Mindvégig szem előtt tartjuk továbbá azt is, hogy a tudás és gyakorlati ismeretek átadása mellett hallgatóink bizonyos készségeit is fejlesztenünk kell. Ezzel kívánjuk segíteni őket abban, hogy a jelenleg igen erős munkaerőiaci versenyben is meg tudják találni azt a munkát, ami képességeiknek, készsgeiknek és megszerzett tudásuknak leginkább megfelel. Ez esetben tudják ugyanis tudásuk legjavát adva a legtöbb hasznot hajtani mind önmaguk, mind munkáltatóik, mind a társadalom számára – megteremtve ezzel azt a JOGos jövőt, ami mindenkinek jár.

Kép: Panoramio

Ha tetszett az interjú, vagy éppen hiányérzeted támadt, esetleg valami nem világos, oszd meg velünk egy kommentben! A kommentelők között egy 20.000 Ft értékű könyvcsomagot sorsolunk ki!

Ha nem szeretnél lemaradni írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!